A 24 éves énekesnő a tinik egyik legnagyobb bálványa, nem utolsósorban extravagáns megjelenése és polgárpukkasztó viselkedése miatt. Pink eredetileg Alicia Moore-ként látta meg a napvilágot, és már gyerekkorában gospel kórusokban énekelt – egyetlen fehérként. Ő maga azonban már akkor is egy lázadó énekesnőért rajongott, a tragikusan korán elhunyt Janis Joplinért. Pink: Egészen furcsa, mély kapcsolatom van Janis-szel… Nem is tudom, hogy van ez…Imádom az energiáját, a fájdalmát, a hangját, az egész életét. Az egyik leghihetetlenebb nő, aki valaha élt. Pink korábban punk volt, ma már sokkal nehezebb meghatározni a stílusát. Gyermekkorában gyakran elpirult, és emiatt kapta jellegzetes becenevét. Egy időben teljes ruhatára, még a haja is rózsaszín volt, maga volt a megtestesült botrány. Ma viszont már szőke, és sokkal nyugodtabb, új albumán például már egészen lírai húrokat is penget. Pink: A „Love song” című számomat egy olyan embernek írtam, aki különlegesen fontos az életemben. Talán ez a legemlékezetesebb dal az albumon, mert korábban sosem szerettem ezt a „Pink szerelmes, hű, de jó”- témát. De különben egész jó kis szám. Lehet, hogy ez szól majd az esküvőmön, höhö.” Az énekesnő korábban benzinkutasként és gyorséttermekben is dolgozott, de rendre kirúgták mindenhonnan. Énekesnőként szerencsére ez a veszély kevésbé fenyegeti. Azt persze túlzás lenne állítani, hogy megkomolyodott… Pink: Szeretném megmenteni a világot. És természetesen nagyon fontos számomra a világbéke. Meg az éhező emberek… Úgy látszik, Pinknek igaza van, mikor azt mondja: mindannyian rózsaszínek vagyunk belül.